Az ünnepség a Szent István-templomben bemutatott szentmisével kezdődött 10 órakor. Ezt követően, 11 órától a Petőfi-emléktáblánál ünnepi beszédet mondott Horinka László polgármester.
A megemlékező beszédet a következő gondolatokkal zárta: "Egyre többen vagyunk, akik nemcsak vágyunk békére, szabadságra és egyetértésre, de tenni is hajlandóak vagyunk érte. Egyre többen vagyunk, akik készek vagyunk felelősséget vállalni önmagunkért és a közösségünkért. Egyre többen vagyunk, akik úgy gondoljuk, rajtunk is múlik, merre halad Magyarország. Nekünk erőt és tartást ad az, ha visszatekintünk 167 évvel ezelőttre, őseink tiszteletet parancsoló kiállására. Ezért marad számunkra egész életünkben fontos március tizenötödike. Hajtsuk hát meg a fejünket hős apáink-anyáink tettei előtt és gyűjtsünk erőt valamennyien, hogy az ő szellemükhöz méltóan tudjuk élni életünket. Éljen a haza!"
A beszéd után a magyar nemzet hőseire emlékezett, valamint értük mondott imát Skravanek Gábor atya.
Zenés-verses műsorával a kellemes tavaszi időben igazi meghitt hangulatott teremtett a Huszarek Viktória tanárnő vezetésével felkészült Szent István iskolai kórus, akiket Laczkó István, Zárda Norbert és Bori György kísért gitárokon.
A koszorúzás előtt, több mint 200 ünneplő - csatlakozva a Honvédelmi Minisztréium országos felhívásához - közösen szavalta el a Nemzeti Dalt.
A szokásokhoz híven a megemlékezés koszorúzással zárult.
